A hazáján kívül otthonra lelt 35 millió kínai közül 180ezer Olaszországban él. Egy toszkánai városban, Pratoban végzett kutatásunk révén annak próbálunk utána járni, hogy milyen összefüggés van a kínai közösség internet-felhasználói szokásai és az olasz társadalomba való beilleszkedése között? Íme néhány adat, hogy jobban megértsük a helyzetet.

Olaszország legnagyobb kínai közössége a Toszkán vidéken található Pratóban él. A becslések szerint 14000 fősre rúgó – más felmérések szerint akár 30000 lelket is számláló – közösség a helyi lakosság 8%-át adja, és ezzel a harmadik legnagyobb kínai kommuna Párizs és Milánó után. Többségük textilkészítő szakemberként annak a 2400 kínai kisvállalkozásnak az alkalmazásában áll, amely a 11. század óta ebben a térségben központosult helyi textilipar motorjaként a termelés egynegyedét adja. A pratói textilipar a 2000-es adatok szerint a helyi lakosság 14%-ának, közel 45000 főnek adott munkát, és a teljes olasz textilipar forgalmának 27%-át, míg az export 15%-át állította elő.

Ezeket a bevándorlókat keményen kikarikírozta az európai média. A brit sajtó komoly gazdasági válságról és erőszakkal kényszerített rabszolgamunkáról beszél. A német ’Der Spiegel’ című hetilap 2006-ban arról számolt be, hogy a „nem kínai lakosság ki van tiltva az internetkávézókból, ablakaikat pedig egyre több helyen ragasztják be filmplakátokkal. A globális időt mutató faliórák pedig folyamatosan arra emlékeztetnek, hogy Kína csak 7 órányira van innen”. Míg a kormány és a helyi közösség egy nyugodtabb és gondoskodó civil társadalom kialakulását szorgalmazza, 2007 októberében végzett kutatásunk rámutatott, hogy a kínai textilmunkások szabadidejük legnagyobb részét internetkávézókban töltik. De hogyan kapcsolja össze a kommunikációs hálózat a kínaiakat egymással, szülőhelyükkel és más bevándorlókkal?

Az internet boldogít

Tizenhatból hat internetezést biztosító üzlet kínai tulajdonban van Pratóban. A nap 24 órájában, reggeltől estig nyitva állnak, hogy több mint 100 számítógéppel szórakoztassák az internetezni vágyókat. Szolgáltatásaik között többnyire nem is nagyon szerepel más, legfeljebb bizonyos kedvezmények, amit a leggyakrabban visszatérőknek ajánlanak. A fiatal kínaiak leginkább chatelnek és többjátékos (multiplayer) videójátékokat játszanak. Ezek az internetező helyek azonban tovább mennek: segíthetnek az olasz nyelvtudás tökéletesítésében, és lehetővé teszik, hogy a bevándorlók erősítsék kapcsolatukat Wenzhouval, ahonnan 80%-uk származik, és megkönnyítik a kínai kultúrához, zenéhez és hírekhez való hozzáférést. Néhány kávézó tulajdonosa a munkavállalásban is segít az újonnan érkezőknek, és álláshirdetéseket tartalmazó brosúrákat helyez el a pultokon.

Két fiatal Wenzhouból származó kínai hallgató segítségével végigjártunk hat ilyen ’szórakozóhelyet’, hogy betekintsünk a helyi társadalmi élet ’sűrűjébe’. A 80 általunk megkérdezett személy szerint az internetezni járók zöme férfi, 64%-uk húsz és harminc év közötti és már van munkája. Mindössze 8%-uk diák, és a nagy többségnek sem otthon, sem a munkahelyén nincs internet-hozzáférése. Így maradnak a cyberkávézók.

A szocializáció nagyon fontos szempont: a látogatók 81%-a barátaival érkezik, aki pedig egyedül jön, azok egyötöde „rövid időn belül barátokra tesz szert” – teszi hozzá az egyik üzletvezető. A netet is leginkább erre használják: 44%-ban a barátokkal, míg 25%-ban a családdal való kapcsolattartás céljából csatlakoznak a Világhálóra. A legnépszerűbb a chatelés (77%), ami mandarinul vagy valamelyik kínai nyelvjárásban történik. A látogatók majd fele pedig, leginkább a játékokat kedveli. Annak ellenére, hogy 70%-uk azt vallja, keveset ért olaszul, egynegyedük olasz honlapokat keres fel. Az egyik kávézós büszkén mesélte, hogy üzlete támogatja az online novellák olvasását, mert alacsonyabb sávszélesség is elegendő hozzá, mint a többjátékos játékokhoz, és így pénzt tud vele spórolni.

Európa, a ’sakktábla’

„Néha olaszok is jönnek” – mondja az egyik netes hely vezetője. „A múltkor például egy kínai lány elhozta magával az olasz barátját, hogy a webkamera segítségével megmutassa rokonainak. A cenzúrázás itt sokkal kevésbé szigorú, mint Kínában.”

A kínai diaszpórák tagjai között jól kiépített kapcsolat van Európában. Aligha érzik igényét, hogy gyökeret verjenek. „Szinte alig van szándék a végleges letelepedésre” - mondja az egyik üzlet tulajdonosa. „Ismerek olyanokat, akik másik olasz városba, Franciaországba, Németországba vagy Spanyolországba járnak”, mert ezekben az országokban vannak kapcsolataik. „Nekünk, kínaiaknak mindegy milyen állásunk van és napi hány órát kell dolgozni, csak az a lényeg, hogy legyen munkánk. Ezekben az országokban már jelen vagyunk. A kínai bevándorlók úgy tekintenek Európára, mint egy sakktáblára, ahol szabadon mozoghatnak. Egyik országról másikra járnak lehetőségeket keresve.”

"Azok a kínaiak, akik Pratóba érkeznek, alacsony végzettségűek” - mondja az egyik közvetítő iroda kínai munkatársa, amely különleges nyelvi és számítástechnikai képzéseket ajánl. „Az emberek nem gondolkodnak előre, és terveik sincsenek a jövőre nézve.” Ő 11 éves volt, amikor édesanyja Kínából Pratóba költöztette a családot, hogy csatlakozzanak egy már itt élő rokonhoz. Amíg édesanyja és nővére varrással töltötte a napot, ő elvégezte az általános- és középiskolát.

Kínai-olasz szakadék

Függetlenül attól, hogy olasz vagy dél-ázsiai vezetésűek, a nem kínaiaknak fenntartott internetkávézókhoz képest megdöbbentő a különbség. A nyitvatartási idő nagyjából megegyezik a normális hivatalos órákkal, és legtöbbjükben 8-20 közötti számítógép van. A szolgáltatások köre magába foglalja a nemzetközi telefonhívásokat, faxolást, fénymásolást és újságárusítást. A legtöbb betérő egyedül jön, és 20-30 percet tölt el általában e-mailezéssel vagy chateléssel. A hangsúly az információszerzésen van, és a játék aránya minimális.

Ily módon, a kínai netezős helyeken világosan visszaköszönnek a társadalmi és gazdasági háttér, a munkakultúra és a különböző társas kikapcsolódási szokások közti különbőségek…Lehet, hogy az internetkávézók a pratói társadalomba való beilleszkedés eszközei? A kínai munkavállalók számára nagyon fontosak, de úgy tűnik elszigetelt jelenségek maradnak. A nyilvános internetezés mindkét közösség számára fontos és mindennapos dolog, de nyilvánvaló, hogy más célokat szolgál a kínaiaknak és az olaszoknak.

A cikk szerzői a Monash Egyetem Számítástechnikai Karának kutatói.

Megjelenés: 2008.07.15.