Többféle Széchenyi gondolatgyűjtemény létezik. A 'Széchenyi igéje' menüpont alatt néhány gondolatot, aforizmát jelentetünk meg azzal a kéréssel, hogyha az Ön számára kedves Széchenyi mondato(ka)t talál, kérjük, küldje el a szerkeszto@szechenyiemlekbizottsag.hu címre, és kiegészítjük az oldalt. Kérjük, hogy a pontos forrást minden estben jelölje meg.

Széchenyi imája

Mindenható Isten, hallgasd meg mindennapi imádságomat. Töltsd el szívemet angyali tisztaságú szeretettel embertársaim iránt, hazám iránt és honfitársaim iránt! Világosíts meg egy kerub szellemével és gondolkodó erejével, engedd a jövendőbe pillantanom, a jó magot a rossztól megkülöztetnem. Sugalld nekem, mit és hogyan kell kezdenem, hogy egykoron a tőkével, melyet reám bíztál, elszámolni tudjak. Gondolkodni és dolgozni akarok, éjjel-nappal, életem fogytáig. Gyarapítsd, ami jó - tipord el születésekor, ami netán rossz gyümölcsöt teremne. Segíts nekem, hogy minden szenvedelmet elfolythassak magamban. Engedd, hogy a világon mindent lelkem igaz alázatában szemlélhessek és kezdhessek - és engedd, hogy az angyal, ki engem megvilágosít, békességben és csendes boldogságban érjen. 

***  

Több a testes, mint a lelkes ember. (Magyar játékszinrül) 

*** 

Tapasztalást pénzért venni, vagy hagyományképpen kapni nem lehet - fizetni kell ezért mindég és mindegyiknek. (Hitel)

*** 

...nincs nagyobb bűn, mint másokat vezetni, másoknak parancsolni, másokon uralkodni, - ahhoz való tulajdon és talentum nélkül... (Nagy magyar szatíra 494) 

*** 

...minden, ami egyeseknek kedvez s a konkurenciát kizárja, a közönségnek káros; ... (Stadium 274) 

***

A gyenge sem hív, sem hűtlen magában; mert ő semmi egyéb mint csak az, a mivé reménye vagy félelme teszi: szerencsés urához hív, szerencsétlen fejedelméhez hűtlen. Nem úgy az erős, ki csak önkebliben hordja tettei rugóját. (Világ) 

*** 

Semmit sem tettem rögtönzésként vagy pillanati felhevülés következtében, de minden lépteim, minden tetteim - habár lelkesedésem néha az egekbe ragadott - egy előre kiszámított messzeható tervnek szüleményei... Nem szenvedelembül léptem a nyilvános élet mezejére, de kötelességérzés utáni elszántságbul, minthogy véremnek felette kevesét tudtam szeretni, becsülni több évvel ezelőtt, s néhány lelkes barátimon s hazánknak fiatal reményein kívül, általán véve a magyar nemzetet inkább a jövendőben szeretem, mint a jelenben, azaz: általán véve inkább a kifejlett magyart szeretem és becsülöm, a milyen ő Isten segítségével lenni fog, mint szeretem és becsülöm a magyart,a milyen nagy része még ma. (Kelet népe) 

*** 

Annak, ki nálunk igazán kíván használni, szünet nélkül önmegtagadás életmunkája, s minden várható jutalma az önbecsérzés s önismeret. S azért nálunk szükségesebb az erény, mint másutt! (Hitel) 

***

Az akadály vagy elnyom vagy óriási erőre ingerel, s habár vannak is olyan akadályok, melyek a legtöbb nemzetet elnyomák eddig és jövendőben is elnyomni fogják; vannak olyan nemzetek is viszont - jóllehet ritkák, - melyek ismét előbb-utóbb, de végre bizonyosan minden akadályokon győznek. (Stádium) 

***

Meg vagyok győződve, hogy a polgárosodás és haladás egész titka a közérzületben rejlik. Amit egyes nem tehet, az soknak együtt könnyű lesz. (Utinapló 1825)

***

Félre tehát hazánk' 's nemzeti hírünk' szántszándékos és szándéknélküli gyilkosi; mi pedig, kik honunk' jövendőjéről őszintén aggódunk, fogjunk kezet, vessünk vállat, 's becsültessük meg a' Magyar' nevét mindenüt és mindenkor! (Társalkodó 1840/93 szám. Pest, nov. 5. 1840. A' Marseillaise.)

***

Nem kétlem, nagy és dicső leend a magyar. Az átalakulási időszakban azonban vajmi sok keserű poharat kell kiinnunk. Ám de legyen. A csüggedést nem ismerő türelemmel teljesítse kicsi és nagy hazafiúi tisztét. 

***

Képes-e a magyar érzékeny áldozattételre? Sokat tenni, s keveset látszani, előállni, s mégis másnak engedni az elsőséget; legtöbbet áldozni, s legkisebb köszönetet se várni; szívben hordani a honért buzgó vért, s ne csak ajkon pengetni a hiú szót! (Pesti Por és Sár)

***

A' Tökéletesség az Embertül legtávolabb jár, a' Középszerűséggel sokszor találkozik, az Alacsonyságokkal pedig örökké küszködik, és úgy látszik, hogy a' Természet tőle mindent eltagad 's csak fáradozásainak és állhatatosságának enged. (Lovakrul 122. old)

***

Fogjunk tehát magunk a' magunk dolgaihoz, segítsünk magunk magunkon! Úr Isten, kire várunk?Más mozdítsa e elő önnhasznunkat 's más iparkodjék hevesen érettünk, míg mi hidegen nézzük hátramaradásunkat? Csak a' rossz Kertész vár mindenkor esőre; öntözzük magunk gyenge palántáinkat. Megáld még egykor Gyermekeink háladatos szíve; 's az, ki életében sok gyümölcsfát nevelt, a' föld alatt is csendesebben nyugszik. (Lovakrul 232. old) 

***

Bármi szerencsétlen helyeztetésü legyen is az ország, bármily láncok által legyen is lebilincselve a nemzet, előbb utóbb mégis szabadabb létre vív, ha lakosiban a polgári erény tiszta vére buzog. S viszont akármilyen boldog fekvésű legyen is egy ország, bármily szabadságokkal bírjanak is lakosi, lassan-lassan mégis rabigába görbed, ha romlott a tiszta erkölcs s polgári erény nem fénylik többé! (Hitel) 

***

Felséges Haza! Hosszú álmaink s több mint félszázados szónoklatink után úgy látszik: elvégre tennünk is kellene valami nagyobbszerűt már, ha a nemzetek sorábul dísztelenül kisodortatni nem akarunk. (Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül)

***

Kérdem, mit vártunk, és mi több: a' szerkesztőnek eddigelé más hazafiaknál alig tapasztalt nimbuszánál és szintúgy eddigelé nem tapasztalt könyvvizsgálati tágabb körénél fogva, várni mit várnánk fel is jogosítva? Nem kevesebbet, mint „életbe vágó, irányt adó lapot” és ilyest nyertünk is; mert Kossuth Lajos' kezében egy az ország' legtávulabb részeibe és rögtön elható hetenkénti hírlap nem lehet egyéb, mint a' a lehető legélesb fegyver; de ez, fájdalom, nem operálni, nem mirigyeibül kitisztitni, de meggyilkolni fogja a' hazát, ezzel nem dicső jövőbe vezérli, de okvetlen sírba dönti a magyart; 's pedig szoros tudományilag azért, mert az érzelem' 's nem az értelem' körébül emeli roppant hatású szózatát, és ekkép az országlásnak vagy az abbani béavatkozásnak nem azon rendszerét követi, mely a' legegyszerűbb helyzetben is az egyedüli üdvös, és annál elkerülhetetlenebb felette szövevényes körülményeinkben; de e' helyett egyenesen franczia modor szerint működik; mely modor - bármily különösnek és szokatlannak tessék is állitásom - az érzelem körébül működik, és nem más mint az, mely után indultak Mirabeautul kezdve Camille Desmoulins, Danton, St.-Just, Marat Robespierre egész a' mai franczia propaganda hőseiig szívandalgó Lamenais-vel, PŠre Enfantin-nel 'sat. kik egyenként jobbadán jók, söt többen közülükmegvesztegethetetlen becsületüek és cynikai egyszerűségüek valának, de a' sziv' és érzelmek' tévutaiba keveredvén, hol megállapodás többé nincs - és ez a' legfőbb szempont - melyeken történetesen senki nem állotta útjokat, végre oly vakbuzgó tébolyságba estek, hogy nyavalygó ábránduk szerint az emberiség' diszére, felebarátaik' jóllétére felcsordultig fertöztették embervérrel a' hazai oltárt, és most jobbadán mint embervért szomjazó szörnyetegek emlitetnek okként, holott politikai pályájuk kezdetekor - és ezt megmutathatni - mindenek felett felebarátaink' 's az emberiség iránti szeretet' szomja hevíti keblünket. (A Kelet Népe) 

***

Kardra most nincs szükség, mert magunkon kívül valóban nincs ellenségünk; saját magunk ellen pedig kardot rántani csak nem fogunk. Szavak ellenben, habár jóra, rosszra, csudaerejüek is rendszerint, puszta szavak mondom, jelen állapotban, akármily magas lovakrul harsogtatnának is azok, bizony bajunkbul kisegíteni nem fognak.Pénz az, és felette sok pénz, mire jelenleg szükségünk van. Ezt kell ennélfogva mindenekelőtt előteremteni, nehogy vérünk ápolása sőt felemelése végett valamit elmulasszunk, mi tehetségünkben van.(Adó és Két garas 88-89. old.) 

***

Nincs arról szó, hogy az istennek akármi teremtését jogokból kirekesszük, mert felfogásom és vallásos érzelmem szerint azt szeretném, hogy e hazában minden ember, ki az isten képére van alkotva, egyenlő jogokkal birjon és egyenlő terheket viseljen; és bár mondhatná mindenki valláskülönbség nélkül: nekem is van itt hazám! Ez az ultima tendentiám, ez a kikötőm, mely felé vitorlázok: de mint hű tagja a magyar fajnak, megvallom, hogy túlliberalismus által, egy túlzó indulat által vezettetve, magam gyermekét dobjam ki a bárkából, ezt másokért tenni nem fogom soha, és ezen hűséget minden más nemzetben tudom becsülni; de miután magyaroknak teremtett az alkotó, legyünk is azok, és legyünk tisztán magyarok. Ez vélekedésem.(Beszédei) 

***

Minél magasabban születik az ember, minél gazdagabb, értelmesebb és függetlenebb, annál nagyobbak kötelességei embertársai, hazája irányában.Ki oly szerencsés körülmények között jött a világra, mint mi, annak nagy kötelességei vannak, és az egyenesen rossz embernek és semmirevalónak mondható, ki a rá bízott kincseket elzárja és a közjóért semmit sem áldoz: - ellenben gyöngének vagy butának nevezhető, ki többet akar, mint a mennyit bír, valamint hiú kérkedő és valószínűleg hosszúfülű az, a ki magáról azt hiszi, hogy ő tekintély, hasonló Mahomethez, úgy szintén az is, ki magát Zenobiának vagy Corday Charlottenak tartja és végre büntetésre méltó szerénységet vagy nyomorultságot követ el az, ki semmit sem épít és semmit sem mer önmagától tenni. De fontoljuk meg, hogy egyesek mennyire képesek, kik a jót és a nemest állhatatosan akarják. Vous voyez donc, que je veux, qu’on y trouve un juste milieu. Gyalázatos, ha valaki magát jobbnak és előkelőbbnek tartja azért, mert a sors neki kedvezett, és nyomorult az, ki magát rangja, címe, vagyona és születése mögött elsáncolja. A legnagyobb ember az, ki a legjobb, legnemesebb és legkitűnőbb. De miként teljesíthetők e kötelességek? Isten az embert bizonyára nem negatív, hanem pozitív boldogságra teremtette. A kő azért, hogy nem szenved, még távol esik a boldogságtól, és a paraszt azért, hogy az életnek oly sok örömét, melyet mi élvezünk, nem ismeri, azért nem irigylésre – de sajnálatra méltó. A legnagyobb boldogság a világon a lélek kiműveléséből áll, ha csak egy állatnak gondnélkűliségét nem akarnók boldogságnak mondani. Az ember gondolkozásra teremtetett, gyomrát táplálni kell – de szívét is, és különösen lelkét. Emelkedett szellemű emberre nézve egy jó könyv vagy szellemes társalgás szükségesebbek, mint marhahús vagy álom. Ezért kötelessége mindenkinek az igaz fölvilágosodást mindenütt terjeszteni – ez a mi hivatásunk Magyarországban, mert ez a mi hazánk. 

(Széchenyi István levele. 1829.11.28. Nagyczenkről. Hunyady Júlia grófnőnek. Széchenyi CD.)