A hazai digitális írástudatlanság visszaszorítására nagyszabású informatikai program készül. A Microsoft bevonásával a kormány az óriáscég amúgy is nyomasztó piaci fölényét erősítheti.

Három tojás, 10 milliárd forintos kormányígéret és egy 25 milliárdos megrendelést érintő per elnapolása - ezekben az áldásokban részesült Steve Ballmer múlt heti magyarországi látogatása során. A kiváló beszállítói terepnek ígérkező kelet-közép-európai piacok megdolgozásán ügyködő Microsoft-vezér budapesti állomása nem okozott csalódást. A magyar piacon cége szoftverpiaci részesedése 90 százalék feletti, és most Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel közösen jelenthette be a megállapodást a magyar kormánnyal a Microsoft által kiötlött 10 milliárdos TITAN programról. A sokat sejtető rövidítés kibontása: Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére, és az informatikai felnőttképzést szolgálja. Kritikusai szerint ez bebetonozza az óriáscég pozícióit Magyarországon, hiszen mi mást oktatnának, mint a legszélesebb körben használt szoftverek használatát. Ráadásul mindezt uniós forrásból, habár Brüsszel hadakozik az óriáscég egyeduralma ellen, és vele szemben a nyílt forráskódú, azaz szabadon másolható-fejleszthető szoftverek használatára bátorítja az intézményeket.

A vizit píárját nem is a zárt kontra nyílt forráskódpártiak csatározása, hanem egy suta akció adta, amivel azóta a rendőrség foglalkozik. Vizsgálják, szabálysértést követett-e el az a fiatalember, aki tojással dobálta meg a Budapesti Corvinus Egyetemen éppen díszpolgárrá fogadott cégvezért. Az egyetem ismeretlen tettes ellen, garázdaság vétségének gyanújával tett feljelentést, ami a büntető törvénykönyv alapján pénzbüntetéssel, közérdekű munkával, legrosszabb esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel járhat. Mindenesetre nem őrködtek különösebben a Forbes-listán a világ 43. leggazdagabb embereként számon tartott Ballmer felett a Microsoft által szervezett nyilvános előadáson, hiszen a tojásdobáló simán bejutott a terembe, holott fehér ingének hátán ott virított: Microsoft = korrupció.

A felirattal a nemrég zárult 25 milliárd forintos központosított közbeszerzési tenderre utalt, amelynek során a közigazgatás és az oktatási intézmények számára rendelt meg szoftvereket a Miniszterelnöki Hivatal erre felkent szervezete, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF). A pályázaton csak Microsoft-forgalmazók indultak, miután a kiírás szó szerint is nevén nevezte az igényt: Microsoft-szoftverek vagy azzal egyenértékű termékek kerestetnek. "A teljes funkcionális egyezőség előírása lehetetlenné teszi a nem Microsoft-termékekkel operálók pályázását" - indokolta a HVG kérdésére cége távolmaradását a tendertől Kürti László, az Open- SKM-Agency Kft. ügyvezetője, aki szerint az interoperabilitásra kellene helyezni a hangsúlyt, az egyoldalú cégfüggést elkerülendő, és szem előtt tartva a takarékosságot. A Microsoft-ügy tárgyalását éppen Ballmer előadása napjára tűzte ki a Fővárosi Bíróság, a blamázs azonban nem következhetett be, mert a bíró betegségére hivatkozva júliusra napolta el az eseményt. Az ügy már a köztársasági elnökig ér, legalábbis az elhúzódó ügymenet miatt három cég - az Open-SKM-Agency Kft., a Multiráció Kft. és az ULX Kft. - panasszal fordult az államfőhöz és az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz.

A felperes egyébként Morvayné Vígh Katalin, a Gazdasági Versenyhivatal által a Közbeszerzések Tanácsába delegált tag, aki először a Közbeszerzési Döntőbizottságtól kérte az eljárás felfüggesztését. Arra hivatkozott, hogy a kiírásban a Microsoft-termékek megnevezése feleslegesen korlátozza a versenyt, a cég szoftverpiaci vezető pozíciója nyilvánvalóan előny, "ezt erősíteni hiba". A döntőbizottság azonban elfogadta a KSZF érvelését, mely szerint csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása miatt nevezték meg cégszerűen a terméket, s megállapította, hogy jogsértés, megkülönböztetés nem történt. Mivel az állami intézmények jellemzően Microsoft-szoftvereket használnak, ehhez illeszkedő szoftverekre van szükség - érvelt a döntőbizottság. Felülvizsgálati kérelmében Morvayné most azt kéri a Fővárosi Bíróságtól, kötelezze a szervezetet új eljárásra; mivel a tenderben új beszerzésekről is szó van, indokolatlan a Microsofttal való egyenértékűség előírása. Sérti a versenysemlegességet a kiírás, mert az egy bizonyos gyártó termékének továbbéltetését, újbóli beszerzését szolgálja, s olyan konkrét igényt is a Microsofttal elégít ki, amelyre más is alkalmas lenne - így a kereset, amely azt is felveti, hogy egyes Microsoft-termékek sem interoperábilisak egymással, például a Vistához kapcsolódó Office 2007-et még saját korábbi verziói sem tudják kezelni.

A Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODFA) a kormánynak átadott petíciójában egyenesen azt követeli, hogy a költségvetési intézmények kezdjék meg az átállást az uniós normáknak megfelelő nyílt dokumentumformátum (ODF) szabványon alapuló szoftveralkalmazások használatára. Számítása szerint az ODF-átállás és az egészséges piaci verseny a következő négy-öt évben 100-110 millió forint megtakarítást hozhat. A nyílt forráskódú szoftverek terjedésének legnagyobb gátját egyébiránt az ODFA abban látja, hogy az oktatási intézményekben csakis Microsoft-szoftverekkel találkoznak a diákok, tudásuk egyoldalú lesz, és valószínűleg a későbbiekben is a megszokotthoz ragaszkodnak majd. A múlt hétfőn bejelentett TITAN programot a theserverside.com angol nyelvű portál nagyjából ilyen alapon értékeli Valami bűzlik Magyarországon című cikkében.

A Microsoft által delejezett program négy év alatt 1,2 millió ember informatikai képzését vezényelné le, s erről Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter a kormány nevében szándéknyilatkozatot írt alá a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanáccsal (MEFIT), egyúttal azt is megjelölve, hogy 10 milliárd forint uniós forrás jut majd a hirtelen előbukkant programra. A háromszintű felnőttképzés célja 40 ezer csúcsinformatikus kitermelése, 100 ezren a kis- és középvállalkozások köréből kerülnének ki, a derékhad, 1 millió ember számítástechnikai oktatásával pedig a munkanélküliek elhelyezkedését vagy a munkahelyváltást könnyítenék meg. A hangzatos nevű MEFIT egyébként néhány hete bukkant fel az interneten kész programmal, és iparági összefogásnak tekinthető, hiszen tagjai a Microsoft, a HP, a Cisco, az Intel, a Magyar Telekom, a rEvolution Software, az Xapt és a FreeSoft, megerősítve az Informatikai Vállalatok Szövetségével (IVSZ), az Informatikai Érdekegyeztető Fórummal, valamint a Neumann János Számítógép-tudományi Társasággal. A TITAN program előkészítésével megbízott szervezet az eddig a mikrohitelosztásról ismert Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Ezzel mintha mindenki egy platformra került volna, hiszen az oktatási programról szóló szándéknyilatkozatot az öt parlamenti párt egy-egy képviselője is aláírta. Vagyis a TITAN beelőzött: előbb kapott zöld utat, mint a tavaly ősz óta tartó készülődés után ötpárti konszenzusig és országgyűlési határozati javaslatig jutott, az információs szakadék befoltozására hivatott országgyűlési eseti albizottság létrehozása.

A digitális írástudatlanságot Magyarországon mintegy 60 százalékra becsülik a szakértők, és ezt az unió irányelvei szerint 2010-re a felére kellene csökkenteni, ehhez pedig 3 millió főt kellene bevonni az információs társadalomba. Vagyis egy TITAN-szerű programnak van létjogosultsága. Csakhogy Brüsszel versenyhatósága folyamatosan hadakozik a szoftveróriással, amelyre az elmúlt néhány évben összesen 1,7 milliárd euró büntetést szabott ki. Felvetődik a kérdés, mi a garancia arra, hogy nem a legelterjedtebb Microsoft-programok kezelésére okítják majd az EU pénzén Magyarország bő tizedét. "Azt fogjuk tanítani, amire a piacon igény van, mindenkinek meg kell adni a lehetőséget az igényének megfelelő oktatásra" - válaszolta a HVG felvetésére Füzes Péter, az IVSZ alelnöke. A MEFIT nonprofit szervezet, a program pedig oktatásról, nem eszközvásárlásról szól - tette hozzá -, vagyis a benne részt vevő cégek számára annak közvetett hozadéka fontos: a növekvő felhasználótábornak több szoftvert tudnak eladni.

HVG

VITÉZ F. IBOLYA