Az internetet ennél többen próbálták már ki, ugyanakkor a lakosság feléről még mindig elmondható, hogy semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezik az internettel, illetve az ott található tartalmakkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban.

Bár az utóbbi években – néhány kisebb megtorpanástól eltekintve – dinamikus növekedést figyelhettünk meg az internetet használók számában, a jelenlegi 41 százalékos penetrációs szint nemzetközi viszonylatban még mindig alacsonynak mondható, és nem csak az USA vagy a skandináv országok kiemelkedően magas penetrációs szintjéhez képest, hanem az EU 50 százalék feletti átlagához, és jónéhány szomszédos ország adatához viszonyítva is.

A penetráció növekedésével ugyan fokozatosan csökken az egyes társadalmi csoportok közötti különbség az internet használatát illetően, azért az internetezők aránya még mindig magasabb a férfiak, mint a nők körében: előbbiek 46, utóbbiak 37 százaléka internetezik rendszeresen.

Még jelentősebb a különbség az egyes életkori csoportok között. Az internet még mindig fiatalos médiumnak számít, amit jelez, hogy míg a 15-24 évesek 72 százaléka rendszeresen internetezik, addig a 25-34 éveseknek már csak 52 százaléka – az 50 felettiek körében pedig az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, mindössze 14 százalékos a penetráció.

Budapesten az internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos szintet: a fővárosban 59 százalékos a mért penetrációs szint, ugyanakkor a kisebb városokban, illetve a községekben az átlagosnál alacsonyabb a penetráció. 2007 első félévéhez képest a legkisebb növekedés az 50 ezer fő feletti városokban figyelhető meg, ahol 34 százalékról 35 százalékra növekedett a rendszeresen internetezők aránya.

A 15-69 éves internetezők 67 százaléka szokott otthonában internetezni – ez azt jelenti, hogy a teljes populáció 28 százaléka használja otthonról az internetet. Ennél valamivel többen – 31 százaléknyian – rendelkeznek otthoni internet hozzáféréssel, de nem mindenki él a lehetőséggel. Azt, hogy az otthoni hozzáférés megléte még nem jelent automatikusan internet használatot, jól mutatja, hogy az otthonukban hozzáféréssel rendelkezők egytizede egyáltalán nem használja az internetet.

Nem csak az internetezők, hanem az otthonukban internetezők aránya is jelentősen nőtt az elmúlt fél évben – 2007 első félévében még csak a lakosság 23 százaléka használta otthonából a világhálót. A hozzáférések számának növekedésével párhuzamosan az otthoni számítógéppel való ellátottság is növekedett: 43-ról 45 százalékra.

2007 második félévében az otthoni internettel rendelkezők 87 százaléka valamilyen szélessávú hozzáférést használ. A korábban ütemesen növekedő ADSL vonalon keresztül történő internetezés 2007 második félévére már kicsit visszaesett az otthoni internettel rendelkezők körében, ugyanakkor növekedés figyelhető meg azok körében, akik kábeltévén keresztül interneteznek: a korábbi 38 százalékról 43 százalékra növekedett az arányuk. Bár nem annyira látványos a növekedés, mégis érdemes kiemelni, hogy az első félévhez képest egyre több háztartásban választják a mobiltelefonon keresztüli internet hozzáférést: az otthoni hozzáféréssel rendelkezők körében már meghaladja a 2 százalékot azok aránya, akik elsődlegesen mobilinterneten keresztül kapcsolódnak otthonukban a világhálóra (a mobilinternetet kiegészítő technológiaként használók aránya ennél természetesen lényegesen magasabb).

A jelenleg nem internetezők 1 százaléka biztos abban, hogy néhány hónapon belül elkezdi használni az internetet, további 4 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt. Ez – és az eddigi trendek – alapján a közeljövőben 2-3 százalékpontos növekedés várható az internetezők arányában.

Az otthoni internet kapcsolattal nem rendelkezők 10 százaléka tervezi, hogy vásárol valamilyen hozzáférést. A jelenleg nem internetezők 4 százaléka gondolkodik az otthoni internet bevezetésén, míg azok körében, akik használják az internetet, de nem rendelkeznek otthoni hozzáféréssel, 29 százalék tervezi az internet-kapcsolat kiépítésén. Azok, akik döntöttek már a hozzáférés módját illetően, elsöprő többségben valamilyen szélessávú technológia bevezetésében gondolkodnak.

Internet használat

A hagyományos internetes tevékenységek – e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása – mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet különböző, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14-69 évesek 63 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, hivatali ügyeket pedig 32 százalékuk intézett az interneten keresztül. Az előző félévhez képest jelentősen nőtt azok aránya, akik pénzügyeiket online módon intézik – a korábbi 27 százalék helyett az év végén már 31 százalék az online bankolók aránya.

A chatet egyre inkább felváltja az online telefonálás – az internetezők 56 százaléka szokott hangátvitellel kommunikálni az interneten – ez az arány 7 százalékponttal magasabb, mint fél évvel korábban. Ugyancsak dinamikusan nő a blogok népszerűsége: 50 százalék olvas ilyen jellegű tartalmakat, saját blogja pedig a netpolgárok 12 százalékának van.

Videómegosztó szájtokat minden második internetező látogat legalább alkalmanként – 18 százalék pedig már legalább egyszer fel is töltött valamilyen videót az internetre. Folyamatosan nő az interneten rádiót hallgató, tévéadást nézők aránya is: rádiót 58 százalék hallgat a neten, a tévézést pedig 32 százalék próbálta már ki az interneten keresztül.

Az már nem újdonság, hogy az internetezők több mint kilenctizede használja a világhálót vásárlás előtti információgyűjtésre – komolyabb vásárlási döntés meghozatala előtt tájékozódik a gyártók, forgalmazók weboldaláról, a különböző árösszehasonlító honlapokról vagy éppen vásárlói fórumokról, ahol a termékek, szolgáltatások fogyasztói megoszthatják egymással pozitív, illetve negatív tapasztalatikat.

Az ugyanakkor kiemelendő, hogy fél év alatt jelentősen, 53-ról 60 százalékra nőtt azok aránya, akik kipróbálták már az online vásárlást. Több-kevesebb rendszerességgel azonban csak 36 százalékuk rendel termékeket, szolgáltatásokat az internetről. Online aukción a netezők 27 százaléka vett már részt, 16 százalékuk pedig vásárolt is ily módon. 2007 végére ugyancsak számottevően nőtt az online fizetést kipróbálók aránya: az internetezők 15 százaléka fizetett már bankkártyaszáma megadásával az interneten keresztül.

2. Az adatok forrása

A gyorsjelentés adatai a TNS-NRC InterBus, valamint az NRC-TNS Visitor Media Research kutatásának 2007 második féléves felméréséből származnak. A 15-69 éves hazai lakosságra reprezentatív InterBus kutatás a hazai internet penetráció alakulásáról, az internetezők és a nem internetezők jellemzőiről, valamint az internet használat (és nem használat) motivációiról szolgáltat információt – a legalább hetente internetező 14-69 évesekre reprezentatív VMR felmérés pedig az internetezők, valamint az egyes honlapok látogatóinak fogyasztási szokásait, médiahasználatát, valamint reklámokkal kapcsolatos attitűdjét mutatja be.

A két kutatásból származó további adatok, elemzések megrendelhetőek az NRC-től. Kérjük, érdeklődjön a kapcsolat@nrc.hu e-mail címen, vagy látogasson el honlapunkra (http://www.nrc.hu/kapcsolat).

NRC piackutatás 2008