Blended learning-nek, azaz vegyes oktatásnak nevezzük a hagyományos oktatási formák és az online tanulási technikák (e-learning) együttes alkalmazását, illetve az elektronikus oktatási módszerek használatát a hagyományos (face to face) tantermi keretek között. Ez a kombinált oktatási forma alkalmat teremthet arra, hogy az oktatás során hatékonyan ötvözzük mindkét változat előnyeit.

A vegyes oktatás (blended learning) két vagy több képzési forma egyidejű használata.

Ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk alkalmazni a különböző oktatási módszereket, megfelelő képzési architektúra kiépítésére van szükség, azaz ismernünk kell úgy a hagyományos, mint az elektronikus komponensek tervezését, szervezését, integrációját.

A hagyományos (offline, vagy hálózat nélküli)oktatás hierarchikus, felülről lefelé irányuló tudáselosztás, ritkán interaktív. Komponensei közé tartoznak a

•1. tantermi oktatás elemei (előadások, tanfolyamok, prezentációk, viták, kiselőadások, szemináriumok, szerepjátékok, csoportmunkák, konferenciák, stb.);

•2. munkahelyi tanulás folyamatai (gyakorlatban elsajátított tudás, projektekben való részvétel, másoktól tanulás, szakmai gyakorlat, üzemlátogatás, stb.);

•3. tutorálás, mentorálás, coaching (támogatók által vezetett és ellenőrzött oktatási folyamatok);

•4. nyomtatott médiából szerzett tudás (könyvek, nyomtatott sajtó, stb.);

•5. nem interaktív elektronikus média (audió- illetve videó kazetták, CD-k, DVD-k, rádió).

A hálózati (elektronikus;online, e-learning) oktatás interaktív tudáselosztási forma, amely intenzív kommunikációt igényel oktató és tanuló között. Komponensei:

•1. online tartalmak (interaktív, testre szabott tartalmak, szimulációk, stb);

•2. e-tutorálás, e-mentorálás, e-coaching;

•3. szinkron és aszinkron online együttműködés;

•4. mobil learning (mobiltelefonok, laptopok, PDA-k);

•5. web-felületek(internetes oldalak, elektronikus tananyagok letöltése, elektronikus levelezés, chat, stb.).

Ez a fajta képzési forma kedvező lehetőséget teremt a két tanulási környezet ötvözésére, azok előnyeinek kiaknázására. Mielőtt azonban felépítenénk a megfelelő képzési architektúrát, tisztában kell lennünk a különböző komponensek előnyeivel és hátrányival, ismernünk kell azok hatékony felhasználási területeit. Ez utóbbiak meghatározásának legfontosabb szempontjai a tanulási célok, illetve a tanulócsoportok összetételének pontos ismerete.

A hagyományos tanulási formák elsősorban a pszichomotoros képességek elsajátítására és fejlesztésére, adott folyamatok begyakorlására, interperszonális képességek fejlesztésére alkalmasak. Hosszabb időt igényelnek, mint az online komponensek, és csak kis létszámú, viszonylag homogén csoportoknál lehetnek igazán eredményesek. A tananyag tartalmának frissítése lényegesen nehézkesebb, lassúbb.

Az elektronikus komponensek előnye, hogy nagyobb létszámú, esetleg földrajzilag egymástól távol elhelyezkedő csoportoknál is alkalmazható, rövidebb egybefüggő időt igényelnek, tartalmuk könnyebben frissíthető, mint az offline komponensek, ugyanakkor a kommunikáció nincs időbeli/térbeli limitek közé szorítva. Ebben a környezetben jelentősen megváltozik a tanár szerepe;a hagyományos magyarázó szerep háttérbe szorul, és az indirekt értelmező, irányító, moderáló funkciója válik hangsúlyossá.

A vegyes oktatás, mint már említettük, úgy aknázza ki az új kommunikációs és információs technológiák által nyújtott lehetőségeket,azokat úgy integrálja a hagyományos oktatási szerkezetbe, hogy közben változatlanul hagyja ez utóbbi előnyeit.

Hátrányai között említik, hogy az oktatás a mai finanszírozási feltételek mellett nem elég motivált a vegyes oktatás elemeinek bevezetésére. A legtöbb oktatási intézményben (akárcsak a vállalatok többségénél) nem adottak az elektronikai, tárgyi, oktatás-módszertani, emberi feltételek, hiányoznak a sikeresnek bizonyult, hazánkban is könnyen adaptálható modellek. Az új típusú tanár-tanuló, illetve tanuló-tanuló viszonyban érvényesülő funkciók megváltozására sem az oktatók, sem a diákok nincsenek felkészítve. Az elektronikus környezetet általában a személytelen, egyoldalú kommunikációval azonosítják, ami nem alkalmas a tanulók írásbeli kifejezőkészségének fejlesztésére, miközben a szóbeli készségek teljesen elsekélyesed(het)nek. A tanulás közösségi funkciója nem helyettesíthető az elektronikus oktatás kínálta alternatív lehetőségekkel (chat, fórumok, levelezőrendszerek).